Hagia Sophia vezetett túra soron kívüli belépéssel

Mindent a Hagia Sophiáról

A Hagia Sophia Isztambul egyik leglátogatottabb látnivalója! Lenyűgözi majd csodálatos építészetével, történelmével és hangulatával. A Hagia Sophia felfedezése közben egymás mellett érezheti a keresztény és az iszlám történelmet!

A Hagia Sophia története

Az első Hagia Sophia bazilikaként épült fából készült tetővel, kőfalakkal és három hajóval, az Artemisz-templom romjain, észak–déli irányban, a keleti kultúrákat felkereső bizánci építészek és tudósok hatására. Egy 9. századi bizánci kézirat szerint az első Hagia Sophia építészét Efratasnak hívták. Bár ma már nem maradtak fenn ennek a templomnak a maradványai, a Hagia Sophia Múzeum raktárában található Megale Ekklesia pecsétekről úgy vélik, hogy ehhez az első templomhoz tartoztak.

A Hagia Sophia teteje egy 381-es felkelés során leégett. Később, a 404-es lázadás miatt teljesen leégett. II. Theodosius parancsára a második Hagia Sophia építése 408-ban kezdődött, és a templomot 415-ben nyitották meg. Ezt a második templomot az 532-es Nika-felkelés pusztította el.

E felkelés után a Hagia Sophiát harmadszor és egyben utoljára építették fel. Ez a szerkezet, amely az építése óta fennmaradt, a harmadik épület. Az építkezés 532-ben kezdődött, és a templomot 537-ben nyitották meg. A források szerint a Hagia Sophia megnyitásának napján Justinianus császár belépett a templomba, és a jeruzsálemi Salamon templomára utalva ezt mondta: „Ó, Salamon! Felülmúltalak!”

Római és bizánci korszak

A Hagia Sophia a Bizánci Birodalom jelképe volt, amelynek akkoriban Isztambul (Konstantinápoly) volt a fővárosa. Ennek a csodálatos helynek a jelenlegi formáját I. Justinianus császár parancsára építették újjá, mint a világ legnagyobb katedrálisát. A templom a 6. században készült el, noha megnyitásának megélése álomnak tűnt. Ma is bizánci mozaikjairól ismert.

Az érzékelés mindennél több, és a kupola szerkezete isteni benyomást keltett a látogatókban, mintha az az égből függne. Az ablakok nagyon közel vannak egymáshoz, és arany mozaikok díszítik őket. Ahogy a fény beáramlik az ablakokon és az arany mozaikokra vetül, mennyei, spirituális látványt teremt.

Néhány évtizeden át a Hagia Sophia a katolikusok ellenőrzése alatt állt, mígnem a bizánciak a 13. században visszafoglalták a várost.

Oszmán korszak

Az épület tükrözi az évszázadok során bekövetkezett minden vallási változást, amelyet e földeket uraló császárok idéztek elő. 1453-ban, az oszmán hódítás nyomán a Hagia Sophia mecsetté vált, és egy hatalmas csillár, minaret, valamint egy Mekka irányát jelző mihráb került hozzá. A nyugati oldalon álló két egyforma minaretet valószínűleg II. Szelim vagy III. Murád rendelte meg, és a híres oszmán udvari főépítész, Szinán építette az 1500-as években.

A Török Köztársaság korszaka

1934-ben a Török Köztársaság elnöke, Mustafa Kemal Atatürk szekularizálta az épületet, és 1935-ben múzeummá alakították a látogatók számára. Ma az épület az isztambuliak és a világ minden tájáról érkező látogatók számára az imádság otthonaként szolgál.

Ki alakította a Hagia Sophiát mecsetté?

Az utolsó ortodox szertartást a Hagia Sophiában 1453. május 28-án tartották, hogy bátorítsák a bizánci hadsereget. Ezen a szertartáson államférfiak és a köznép is részt vett, köztük a császár. Egy nappal később Fatih Sultan Mehmet, aki délután vonult be a városba, a Hagia Sophiához érkezett, leszállt a lováról, és egy időre belépett az épületbe. Fatih Sultan Mehmet elrendelte a Hagia Sophia mecsetté alakítását.

Az oszmán időszakban, a 16. és 17. században mihrábokat, szószéket és prédikációs emelvényt adtak a Hagia Sophiához. A mecset külsejének legfontosabb változása a négy minaret hozzáadása volt. A Hagia Sophia oszmán kori helyreállítási munkálatait, amelyeket Fatih Sultan Mehmet indított el, a későbbi szultánok folytatták. A legjelentősebb javításokat a svájci Fossati testvérek végezték 1847–1849 között Abdulmecid szultán parancsára. Az épület egyik legfontosabb oszmán kori kiegészítése a könyvtár volt, amelyet I. Mahmud szultán építtetett 1739-ben, az épület déli részén található két pillér között.

A Hagia Sophia 1934-ig mecsetként szolgált Isztambulban. 1934. szeptember 9-én az állam hivatalos lapja, a Cumhuriyet újság bejelentette, hogy a Hagia Sophia múzeummá válik. 1934. november 21-én meghatározták, hogy a belépődíj 10 kuruş lesz, és a döntést 1934. november 24-én a kabinet véglegesítette. 1985-ben a Hagia Sophia felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2020-ban ismét mecsetté vált, és ma már nyitva áll az imádkozók előtt.

Tények a Hagia Sophiáról

• Görögül a Sophia bölcsességet jelent. Angolul a Hagia Sophiát a Szent Bölcsesség templomának is nevezik.

• Bár volt még két másik templom is, amelyet Szent Bölcsességnek tekintettek, ma már csak a Hagia Sophia maradt fenn épségben.

• Amikor mecsetté alakították, az oltárt, a harangokat, az áldozati edényeket és az ikonosztázt mind fátyollal takarták el.

• A Hagia Sophiát egy matematikus, egy tudós és egy fizikus tervezte.

• A Hagia Sophia kupolája hatalmas; a világon csak a római Pantheonnak van valamivel nagyobb kupolája, mint a Hagia Sophiának.

• 1935-ben Törökország első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elrendelte, hogy a Hagia Sophiát múzeummá alakítsák.

• A Hagia Sophia más isztambuli mecsetek számára is inspirációt jelentett. Ezek egyike a Kék mecset.

• A Hagia Sophiában 40 ablak található azon a területen, ahol az imádkozók ülnek, és ez a hely híres a misztikus fény visszatükröződéséről.

• A Hagia Sophiát 1000 éven át az ortodox keleti egyház fontos helyszíneként tartották számon.

• A Hagia Sophia egyszerre hordoz keresztény és iszlám hatásokat, és múzeumként is működött.

• Amikor a Hagia Sophia templom volt, belsejét egy 50 láb magas ezüst ikonosztáz díszítette.

• Nagyon nehéz volt megépíteni a Hagia Sophia kupoláját. Súlya miatt a falak kifelé kezdtek dőlni, ezért támasztófalakat építettek a kupola megerősítésére.

• Amikor II. Mehmed szultán mecsetté alakította a Hagia Sophiát, sok keresztény mozaikot és freskót bevakoltak, hogy az iszlám elemek kerüljenek előtérbe.

• A Hagia Sophia olyan hatalmas és monumentális, hogy kilométerekről is látható.

• A Hagia Sophia bejáratánál láthatók azok a kő ágyúgolyók, amelyeket Hódító Mehmed használt.

• Történelmi jelentősége és építészeti kihívásai miatt a Hagia Sophiát törésvonalak fölé építették. Egy földrengés romba döntheti a szerkezetet. Az épület javításra és megerősítésre szorul.

A Hagia Sophia építészete

Hatalmas szerkezetével a Hagia Sophia a bizánci építészet, a keresztény mozaikok és az iszlám elemek harmóniáját mutatja be. Minden részletével és lenyűgöző megjelenésével a Hagia Sophia építői nagy misztikus örökséget hagytak a világra.

Az épület első pillantásra majdnem négyzet alakúnak tűnhet, de a keleti és nyugati oldalon található nagy félkupolák meghosszabbítják a tető hatását, így téglalap alakúnak látszik. Három, oszlopokkal elválasztott hajó található benne, fölöttük karzatokkal, és mindkét végén hatalmas márvány pillérek emelkednek a kupola megtámasztására. A kupola és az oszlopfők az épület legkiemelkedőbb elemei.

A kupola óriási, mintha az égből függne. A kupola alján lévő ablakok szorosan egymás mellett helyezkednek el, vizuálisan azt sugallva, hogy a kupola alapja könnyed, és alig érinti magát az épületet. Az ablakok olyan keskenyek, hogy a napsugarak az arany mozaikokra vetülve inspiráló és isteni hangulatot teremtenek a bazilikában.

Az oszlopfők is megérnek egy pillantást, mivel ezek teszik a Hagia Sophia építészetét egyedivé. Az oszlopfő a klasszikus ión rendből származik, a római kompozit oszlopfő változatain és a bizánci találékonyságon keresztül. Például a kosárfejezet fontos kézműves munka eredménye. A díszítő részletek a faragási technika nagyszerűségét mutatják. A követ mélyen kifúrták, így árnyékok keletkeznek a növényi díszítés mögött.

Sőt, a lenyűgöző faragási technikák az épület más részein is megfigyelhetők. Az is elgondolkodtató, hogyan maradhattak ezek a finom díszítő részletek évekig sértetlenek. Kétségtelen, hogy a felújítások és javítások folyamatosan zajlanak, hogy az épület tovább éljen.

Hagia Sophia mozaikjai

A művészettörténészek az épület gyönyörű mozaikjait tekintik a mozaikművészet állapotáról szóló legfontosabb tudásforrásnak a 8. és 9. századi képrombolási vita végét követő időszakból. Sajnos a legkorábbi mozaikok ismeretlenek a képrombolásnak nevezett pusztítás miatt. Az ortodoxia helyreállításával a mozaikok ismét láthatóvá váltak, mint az épületen ismert alakok kezdetei, és I. Baszileiosz, valamint VII. Konstantin idején tovább gyarapodtak.

A gyönyörű mozaikok közül sokat eltávolítottak vagy Velencébe szállítottak az 1204-es negyedik keresztes hadjárat idején. 1453-ban, az oszmán uralom kezdetével Isztambulban (Konstantinápolyban), valamint a templomból mecsetté való átalakulással a mozaikokat ismét lefedték és bevakolták, hogy elrejtsék a keresztény és ortodox alakokat; helyükre iszlám elemek és építészeti részletek kerültek. A mozaikokat a Fosatti testvérek tárták fel a restaurálás során, és másolatokat készítettek róluk a nyilvántartás számára. De egészen 1931-ig fedve maradtak, amikor Thomas Whittemore vezetésével restaurálási és helyreállítási program indult.

A legismertebb mozaik a Hagia Sophia császári kapujának mozaikja. Ez a kapu kizárólag a császároké volt, és egykor a templom legpompásabb bejárata volt. A mozaikok VI. Leó császárt ábrázolják glóriával a feje fölött, amint proskynesist – tiszteletadási aktust – mutat be a drágaköves trónon ülő Krisztus előtt. Krisztus jobb kezével megáldja a császárt, bal kezében pedig egy könyvet tart, amelyre ez van írva: „Béke legyen veletek. Én vagyok a világ világossága”. Krisztus két oldalán körmedalionokban alakok láthatók. Az egyik az édesanyja, Mária, a másik Gábriel arkangyal. A kép célja, hogy bemutassa a császár és alattvalói időtlen hatalmát, akiket Krisztus áldása kísér.

Mi található a Hagia Sophiában?

A Hagia Sophiában rengeteg látnivaló van a felső kupolától a padlóig és a falakig. Belül oszlopok, ajtók, márványok és számos más, korábbi civilizációkból származó műtárgy található, amelyek egészen az i. e. 5. századig nyúlnak vissza.

A mozaikok csodálatosak, és az épület olyan hatalmas, hogy egészen kicsinek érzi magát benne az ember. A hatalmas faajtó a császári kapu, amelyen, ahogy fentebb említettük, csak a császár és családja léphetett be a bazilikába. Azt is beszélik, hogy az ajtó Noé bárkájának fájából készült.

A mozaikok a bizánci korszak nagyszerű ábrázolásai. A mecsetté alakítás után a mozaikokat lefedték és bevakolták. A lefedésnek köszönhetően a mozaikok még ma is kiváló állapotban vannak, arany részleteikkel együtt. Az egyik híres mozaikon VI. Leó császár térdel Krisztus előtt, egy másikon pedig Szűz Mária látható a kis Jézussal az ölében. A kupolát tartó 4 csegelyen 4 szeráf (Isten 6 szárnyú őrangyalai) mozaikja található.

A felső karzaton egy márványajtó is található, amely a tanácskozóterembe való be- és kijáratot szolgálta. A felső szinten van egy könyvtár, amely I. Mahmut szultán parancsára épült. Téglalap alakú helyiség, falainak fele márvánnyal díszített, a másik felét İznik csempék borítják. A keleti falon I. Mahmut szultán „Osmanlı tuğrası” (oszmán kalligrafikus uralkodói aláírás) egyik legszebb példája látható.

Az oszmán szultánok és családtagjaik sírjai is megtekinthetők a Hagia Sophia múzeumi részében. Mivel a Hagia Sophia három különböző vallást fogadott be, nevezetesen először a pogány hitvilágot, majd a keresztény ortodoxiát, végül az iszlámot, ezért egyedülálló helyet foglal el az emberiség hitbeli történetében.

Más legendák is még misztikusabbá teszik a Hagia Sophiát. A legenda szerint föld alatti alagutak kötik össze a Hagia Sophiát a Herceg-szigetekkel. Soha nem lehet biztosan tudni, van-e ebben igazság, de Önre vár, hogy ezt és még sok mást felfedezzen a Hagia Sophiában.

Mi az a Kis Hagia Sophia?

A Kis Hagia Sophia egy templom a Kék mecset közelében, amely építészeti részleteiben hasonlít a nagy Hagia Sophiára, mivel a bizánci korszakban épült Justinianus bizánci császár idején.

Nevét az oszmán uralom után kapta, amikor mecsetté alakították. A díszítés oszmán stílusa volt a fő hatás, amely megváltoztatta belső kialakítását. Már nem őrzi a bizánci alakokat vagy a kupola arany mozaikjait, de a 6. századból származó gyönyörű elemek egy része megmaradt a mecset bizonyos részein, például a bizánci oszlopfők vagy a szabálytalan nyolcszögletű alaprajz. Mindezek ellenére biztosan élvezni fogja az oszmán–bizánci templom/mecset különleges keverékét a Kis Hagia Sophiában.