Hagia Sophia vezetett túra sorban állás nélküli belépéssel

Minden, amit a Hagia Sophia-ról tudni érdemes

A Hagia Sophia Isztambul egyik leglátogatottabb látványossága! Lenyűgözi majd Önt monumentális építészetével, gazdag történelmével és különleges hangulatával. A Hagia Sophia felfedezése során egymás mellett érezheti a keresztény és az iszlám történelem lenyomatát.

A Hagia Sophia története

Az első Hagia Sophia bazilikaként épült fából készült tetővel, kőfalakkal és három hajóval, az észak–déli irányban elhelyezkedő Artemisz-templom romjain. Az építkezést olyan bizánci építészek és tudósok inspirálták, akik kapcsolatban álltak a keleti kultúrákkal. Egy 9. századi bizánci kézirat szerint az első Hagia Sophia építészét Efratasnak hívták. Bár ebből a templomból ma már semmi sem maradt fenn, a Hagia Sophia Múzeum raktárában található Megale Ekklesia pecsétekről úgy vélik, hogy ehhez az első templomhoz tartoztak.

A Hagia Sophia teteje 381-ben egy felkelés során leégett. Később, a 404-es lázadás következtében az épület teljesen megsemmisült. II. Theodosius császár parancsára a második Hagia Sophia építése 408-ban kezdődött, és a templomot 415-ben nyitották meg. Ezt a második templomot az 532-es Nika-felkelés során pusztították el.

A felkelés után a Hagia Sophia harmadszor és egyben utoljára épült újjá. A ma is fennálló épület ez a harmadik változat. Az építkezés 532-ben kezdődött, a templomot pedig 537-ben nyitották meg. A források szerint a megnyitás napján Justinianus császár belépett a templomba, és a jeruzsálemi Salamon templomára utalva így szólt: „Ó, Salamon! Felülmúltalak!”

Római és bizánci korszak

A Hagia Sophia a Bizánci Birodalom szimbóluma volt, amikor Isztambul (akkori nevén Konstantinápoly) volt a főváros. A ma látható monumentális épületet I. Justinianus császár parancsára építették újjá, a világ legnagyobb katedrálisaként. A templom a 6. században készült el, bár sokáig álomszerűnek tűnt a megnyitása. Ma is híres lenyűgöző bizánci mozaikjairól.

A látogatók számára a kupola szerkezete szinte isteni hatást keltett, mintha a mennyből függne alá. Az ablakok nagyon közel helyezkednek el egymáshoz, és arany mozaikok díszítik őket. Amikor a fény az ablakokon keresztül beáramlik és az arany mozaikokra esik, mennyei, spirituális hangulatot teremt.

Néhány évtizeden át a Hagia Sophia katolikus fennhatóság alá került, egészen addig, amíg a bizánciak a 13. században vissza nem szerezték a várost.

Oszmán korszak

Az épület az évszázadok során uralkodó császárok vallási változásait is tükrözi. 1453-ban, az oszmán hódítás után a Hagia Sophia mecsetté alakult. Ekkor került be a hatalmas csillár, a minaretek és a mihráb, amely Mekka irányát jelzi. A nyugati oldalon álló két azonos minaretet feltehetően II. Szelim vagy III. Murád rendelte meg, és a híres oszmán udvari építész, Sinan építette az 1500-as években.

A Török Köztársaság korszaka

1934-ben a Török Köztársaság elnöke, Mustafa Kemal Atatürk világi intézménnyé nyilvánította az épületet, és 1935-ben múzeumként nyitották meg a látogatók számára. Ma az épület ismét imahelyként szolgál Isztambul lakói és a világ minden tájáról érkező látogatók számára.

Ki alakította mecsetté a Hagia Sophia-t?

Az utolsó ortodox szertartást a Hagia Sophia-ban 1453. május 28-án tartották, hogy bátorítsák a bizánci hadsereget. Az istentiszteleten államférfiak és a lakosság is részt vett, köztük a császár is. Egy nappal később II. Mehmed szultán, aki délután vonult be a városba, a Hagia Sophia-hoz ment, leszállt a lováról, és rövid időre belépett az épületbe. Fatih Sultan Mehmet elrendelte, hogy a Hagia Sophia-t alakítsák át mecsetté.

Az oszmán időszakban, a 16–17. században mihráb, minbár és szószék került a Hagia Sophia-ba. A mecset külsejének legfontosabb változása a négy minaret hozzáadása volt. A Hagia Sophia-ban Fatih Sultan Mehmet által megkezdett felújítási munkákat a későbbi szultánok folytatták. A legjelentősebb helyreállításokat a svájci Fossati testvérek végezték 1847–1849 között Abdulmecid szultán megbízásából. Az egyik legfontosabb oszmán kori bővítés az 1739-ben épült könyvtár volt, amelyet I. Mahmud szultán építtetett az épület déli részében, két pillér között.

A Hagia Sophia 1934-ig mecsetként működött Isztambulban. 1934. szeptember 9-én az állam hivatalos lapja, a Cumhuriyet újság bejelentette, hogy a Hagia Sophia múzeummá válik. 1934. november 21-én meghatározták a belépődíjat (10 kuruş), majd a döntést november 24-én a kormány hivatalosan is elfogadta. 1985-ben a Hagia Sophia felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2020-ban ismét mecsetté alakították, és ma újra nyitva áll az imádkozók előtt.

Érdekességek a Hagia Sophia-ról

• A „Sophia” görögül bölcsességet jelent. Angolul a Hagia Sophia-t Holy Wisdom templomnak is nevezik.

• Bár két másik templomot is a Szent Bölcsesség templomának neveztek, mára csak a Hagia Sophia maradt fenn.

• Amikor mecsetté alakították, az oltárt, a harangokat, az áldozati edényeket és az ikonosztázt mind lefüggönyözték.

• A Hagia Sophia-t egy matematikus, egy tudós és egy fizikus tervezte.

• A Hagia Sophia kupolája hatalmas; a világon csak a római Pantheon kupolája valamivel nagyobb.

• 1935-ben Törökország első elnöke, Mustafa Kemal Atatürk elrendelte, hogy a Hagia Sophia múzeummá alakuljon.

• A Hagia Sophia számos isztambuli mecset számára szolgált inspirációként, köztük a Blue Mosque számára.

• A Hagia Sophia-ban 40 ablak található az imaterületen, amelyek híresek misztikus fényhatásukról.

• A Hagia Sophia több mint 1000 éven át az ortodox kereszténység egyik legfontosabb központja volt.

• Az épületben keresztény és iszlám hatások egyaránt felfedezhetők.

• Amikor a Hagia Sophia templom volt, egy 50 láb magas ezüst ikonosztáz díszítette a belső teret.

• A kupola megépítése rendkívül nehéz volt. Súlya miatt a falak kifelé dőlni kezdtek, ezért támasztófalakat építettek a szerkezet megerősítésére.

• Amikor II. Mehmed szultán mecsetté alakította a Hagia Sophia-t, sok keresztény mozaikot és freskót vakolattal fedtek be.

• A Hagia Sophia olyan hatalmas, hogy mérföldekről is látható.

• A bejáratnál láthatók azok a kő ágyúgolyók, amelyeket Hódító Mehmed használt.

• Történelmi jelentősége és építészeti sajátosságai miatt a Hagia Sophia törésvonalak közelében épült. Egy erős földrengés súlyos károkat okozhat, ezért az épület folyamatos megerősítésre szorul.

A Hagia Sophia építészete

Monumentális méretével a Hagia Sophia a bizánci építészet, a keresztény mozaikok és az iszlám motívumok harmonikus találkozását mutatja. Részleteivel és lenyűgöző megjelenésével az építők egy misztikus örökséget hagytak a világra.

Az épület első pillantásra majdnem négyzet alakúnak tűnik, de a keleti és nyugati oldalon található hatalmas félkupolák meghosszabbítják a tető hatását, így inkább téglalap formát kelt. Három hajó fut végig oszlopokkal elválasztva, felettük galériákkal, míg a kupolát hatalmas márványpillérek tartják. A kupola és az oszlopfők az épület legkiemelkedőbb elemei.

A kupola olyan hatást kelt, mintha a mennyből függne alá. Az alján elhelyezkedő ablakok szorosan egymás mellett sorakoznak, így vizuálisan azt az érzetet keltik, hogy a kupola szinte lebeg az épület felett. A keskeny ablakokon beszűrődő napfény az arany mozaikokra vetül, ami inspiráló és szinte isteni hangulatot teremt a bazilikában.

Az oszlopfők is külön figyelmet érdemelnek, hiszen egyedivé teszik a Hagia Sophia építészetét. Ezek a klasszikus ión rendből származó formák a római kompozit oszlopfő és a bizánci újítások ötvözetei. Például a kosár formájú oszlopfő kivételes kézműves munka. A díszítések a faragási technika nagyszerűségét mutatják: a kő mélyen kivésett, így árnyékot vet a növényi ornamentika mögé.

Az épület más részein is megfigyelhetők ezek a lenyűgöző faragási technikák. Szinte rejtély, hogyan maradhattak ezek a finom díszítések épségben ilyen hosszú ideig. A folyamatos felújítások és javítások azonban hozzájárulnak ahhoz, hogy az épület továbbra is fennmaradjon.

Hagia Sophia mozaikjai

A művészettörténészek szerint az épület gyönyörű mozaikjai fontos forrásai annak, hogyan fejlődött a mozaikművészet a 8–9. századi ikonrombolási viták után. Sajnos a legkorábbi mozaikok az ikonoklaszta pusztítás miatt elvesztek. Az ortodoxia újbóli megerősödésével azonban ismét megjelentek a figurális ábrázolások az épületben, és a művészet Basil I és VII. Konstantin idején tovább fejlődött.

Számos mozaikot a negyedik keresztes hadjárat során, 1204-ben eltávolítottak vagy Velencébe szállítottak. 1453-ban, amikor az oszmánok átvették az irányítást Isztambul felett, és a templom mecsetté alakult, a mozaikokat ismét vakolattal fedték be, hogy eltakarják a keresztény alakokat; helyükre iszlám díszítőelemek kerültek. A mozaikokat a Fossati testvérek fedezték fel újra a restaurálás során, és másolatokat készítettek róluk. Ezek azonban 1931-ig fedve maradtak, amikor Thomas Whittemore vezetésével megkezdődött a helyreállítási program.

A legismertebb mozaik az úgynevezett Császári Kapu mozaikja a Hagia Sophia-ban. Ez a kapu kizárólag a császárok számára volt fenntartva, és egykor a templom legpompásabb bejárata volt. A mozaikon VI. Leó császár látható glóriával a feje felett, amint tiszteletadásként Krisztus előtt térdel, aki drágakövekkel díszített trónon ül. Krisztus jobb kezével áldást ad a császárra, bal kezében pedig egy könyvet tart ezzel a felirattal: „Békesség veletek. Én vagyok a világ világossága.” Krisztus két oldalán kör alakú mezőkben további alakok láthatók: az egyik Szűz Mária, a másik Gábriel arkangyal. A jelenet az uralkodó és alattvalói felett álló isteni hatalmat jelképezi.

Mi található a Hagia Sophia belsejében?

A Hagia Sophia belsejében rengeteg látnivaló várja Önt a kupolától egészen a padlóig és a falakig. Oszlopok, ajtók, márványburkolatok és számos más, korábbi civilizációkból származó tárgy található itt, amelyek némelyike egészen az i. e. 5. századig nyúlik vissza.

A mozaikok lenyűgözőek, és az épület hatalmas mérete miatt az ember szinte aprónak érzi magát. A monumentális faajtó az úgynevezett Császári Kapu, amelyen csak a császár és családja léphetett be a bazilikába. A legenda szerint az ajtó Noé bárkájának fájából készült.

A mozaikok a bizánci korszak kiváló példái. Amikor az épület mecsetté alakult, ezeket vakolattal fedték le, ami végül megőrizte őket. Ennek köszönhetően ma is kiváló állapotban láthatók arany részleteikkel. Az egyik híres mozaikon VI. Leó császár térdel Krisztus előtt, egy másikon pedig Szűz Mária ül az ölében a gyermek Jézussal. A kupolát tartó négy háromszögmezőben négy szeráf (Isten hat szárnyú őrangyalai) mozaikja látható.

A felső galériában egy márványajtó vezet a tanácskozóterembe. Ugyanitt található az I. Mahmud szultán által építtetett könyvtár is. A téglalap alakú helyiség falainak alsó részét márvány, felső részét Iznik-csempék díszítik. A keleti falon I. Mahmud szultán egyik legszebb „Osmanlı tuğrası” (oszmán kalligrafikus uralkodói jelképe) látható.

Az oszmán szultánok és családtagjaik sírjai is megtekinthetők a Hagia Sophia múzeumi részében. Mivel a Hagia Sophia három különböző vallási korszakot élt meg – először pogány hitvilágot, majd keresztény ortodoxiát, végül az iszlámot –, egyedülálló helyet foglal el az emberiség vallási történetében.

Számos legenda is övezi a Hagia Sophia-t. Az egyik szerint föld alatti alagutak kötik össze a Princes’ Islands szigeteivel. Hogy ez valóban igaz-e, senki sem tudja biztosan – talán Ön fedezi fel a választ a Hagia Sophia meglátogatásakor.

Mi az a Little Hagia Sophia?

A Little Hagia Sophia egy templom a Blue Mosque közelében, amely építészeti részleteiben hasonlít a nagy Hagia Sophia-hoz. A bizánci időszakban épült Justinianus bizánci császár uralkodása alatt.

Nevét az oszmán uralom idején kapta, amikor mecsetté alakították. A belső tér kialakítását jelentősen befolyásolta az oszmán díszítési stílus. A kupolában már nem láthatók a bizánci figurák vagy arany mozaikok, azonban néhány 6. századi elem megmaradt, például a bizánci oszlopfők vagy a szabálytalan nyolcszög alaprajz. Ennek ellenére a Little Hagia Sophia-ban biztosan élvezni fogja az oszmán és bizánci templom/mecset építészet különleges keverékét.