Dolmabahce Palota Múzeum soron kívüli belépés audioguide-dal

Mindent a Dolmabahce Palotáról

A Dolmabahçe Palota történelmi és építészeti kialakítása

A pompás Dolmabahçe Palota az Oszmán Birodalom szultánjainak utolsó és valószínűleg legdrágább rezidenciája volt. 285 szobával, 44 csarnokkal, 68 illemhellyel és hat hammammal (török fürdővel) rendelkezik, és a Boszporusz gyönyörű vizei mentén fekszik. Számos gyönyörű bútor, műalkotás és más felbecsülhetetlen értékű kincs látható itt, de az egyik leglátványosabb a 4,5 tonnás kristálycsillár, amely a Nagy Ceremoniális Csarnokban függ. Ez a világ legnagyobb csillárja!

Észre fogja venni, hogy a Dolmabahçe Palota európaibb stílusú, mint a Topkapı Palota. A 19. században Abdül Mecit szultán örmény építészeket, egy francia dekoratőrt és európai művészeket bízott meg egy modern palota felépítésével, a többi európai monarchia palotáihoz hasonlóan. Az eredmény a hagyományos oszmán és a nyugat-európai stílusok egyedi keveréke, amelyet ma is láthat.

Amikor az Oszmán Birodalom véget ért és megalakult a Török Köztársaság, a palotát állami rezidenciaként használták a látogató méltóságok számára. Később Atatürk isztambuli elnöki rezidenciája lett. Ma a Dolmabahçe Palota teljesen felújítva, rendkívül népszerű múzeumként működik. 

A Dolmabahçe Palota jelentős szerepet játszik a török történelemben, ezért Isztambul egyik legfontosabb turisztikai látványossága. A terület, amelyre a palota épült, Isztambul meghódítása előtt egy kis öböl volt, és környékét Vallicula Regii Horti-nak (a királyi kert kis völgye) nevezték. Azt állítják, hogy Konstantinápoly meghódítása itt kezdődött a hajók Aranyszarv-öbölbe történő átvontatásával, ami Mehmed, a Hódító városfoglalásának egyik legfontosabb tényezője volt. Evliya Çelebi szerint az öblöt a XVII. században alakították ki. II. Oszmán (1618–1622) uralkodása alatt feltöltötték, és a partvidék új arculatot kapott.

A Dolmabahçe Palota Hárem része

A Dolmabahçe Palota Hárem része az oszmán szultán kiterjedt háztartásának díszes és elkülönített lakóhelye volt, beleértve édesanyját, feleségeit, gyermekeit, ágyasait és más kegyenceit. A magánélet és a pompa jegyében kialakított palotaszárny egy külön világot alkotott, amely a királyi körön kívüliek számára elérhetetlen volt. A Hárem gazdagon díszített szobáiban arany díszítések, csillogó kristály, finom szőnyegek és luxusberendezés látható, tükrözve az Oszmán Birodalom gazdagságát és fényűzését. A bonyolult csempedíszítés, a festett mennyezetek és a Boszporusz-szorosra nyíló lenyűgöző kilátás tovább fokozza a Hárem varázsát. Ez a rész lenyűgöző bepillantást nyújt a szultán belső körének magánéletébe és hierarchikus felépítésébe. A Hárem részlegre szóló jegyek NEM tartoznak bele a bérletébe!

Dolmabahce Óramúzeum és Festménymúzeum

A Dolmabahce Palota építészete mindenkit elbűvöl, aki meglátja. Különböző részeivel és számos szobájával olyan érzést kelthet, mintha a múltban élne. Az egyik hely, amelyet mindenképpen látnia kell, amikor a Dolmabahce Palotába érkezik, a Dolmabahce Óramúzeum. 2004-ben a Nemzeti Paloták Óragyűjteményével múzeum nyílt az épületben, kifejezetten a Hárem kertjében. A Dolmabahce Óramúzeum Törökország egyetlen óramúzeuma. Az oszmán alkotások mellett európai műveket is láthat. A 18. és 19. századból származó 71 különböző óra gyűjteménye különösen figyelemre méltó.

A Dolmabahce Palota Festménymúzeuma, az örökös lakosztályában, az Oszmán Birodalom korszakait bemutató képeket őriz. A bejáratnál portrék láthatók Abdulmecid szultánról és Abdulaziz szultánról. Megtekinthetők különböző civilizációk festményei, például a párizsi Goupil Művészeti Galéria alkotásai, valamint az Oszmán Birodalom nyugatosodását szimbolizáló művek és Isztambulról készült festmények.

Egy palota, amely a nagy oszmán szultánoknak adott otthont

Abdülmecit volt az első, aki a Dolmabahce Palotában élt, és hivatalos munkáját is itt végezte. Abdulmecit után testvére, Abdülaziz élt ebben a palotában. Az egyik ok, amiért a Dolmabahce Palota fontos a török nemzet számára, hogy Mustafa Kemal Atatürk itt hunyt el. Emellett Atatürk isztambuli elnöki rezidenciájaként is szolgált.  A Dolmabahçe, amelyet kezdetben magánkertként használtak, idővel különböző oszmán szultánok által emelt épületekkel telt meg. Az első ismert építmény II. Szelim kúriája. 1680-ban IV. Mehmed pavilonja egy idő után megsemmisült a ritka használat és a nedvesség faanyagra gyakorolt káros hatása miatt. A Dolmabahce Palotán belül látható épületek a Hárem, a Mabeyn, az Óratorony és a Dolmabahce mecset. A palotában 285 szoba és 46 szalon, 6 fürdő és 68 illemhely található, és a palota 110 ezer négyzetméteres területen épült. 

1715-ben, III. Ahmed rezidenciájául felújított pavilon kiegészítéseként, I. Mahmud még két nagy épületet emelt. 1741-ben a szultán ezeket a tereket csak nyáron használta. A Dolmabahçe körüli épületek a III. Oszmán idején végzett bővítésekkel kezdtek terjeszkedni, majd 1775-ben tűzvész következtében leégtek. Az épületek falazatát, amelyeket III. Musztafa trónra lépésével újragondoltak, kijavították, és új pavilonokkal bővítették. 

Az épület nyári palotaként is szolgált, amelyet III. Szelim rendelt meg Melling építésztől. A palota a felújítások és hozzáépítések révén fokozatosan magán viselte az akkori európai építészeti szemlélet egyes elemeit. Az első szultán, aki úgy gondolta, hogy ezt az épületegyüttest folyamatosan használni kell a Dolmabahçe térségében, II. Mahmud volt. E célból a palotát 1809-ben felújították, néhány bővítést is végeztek rajta, és olyan szintre hozták, hogy megfeleljen az új igényeknek.

Nyugati neveltetéssel és szemlélettel felnőve, apja, II. Abdülmecid elrendelte e fa palota lebontását és a mai kőpalota felépítését, miután trónra lépett. Abdülmecid ezt a parancsot közvetlenül trónra lépése után adta ki, és az új palotát az európai paloták stílusában építették fel és díszítették, alaprajzában és építészeti felfogásában teljesen eltérve a történelmi Topkapı Palotától.

Ennek oka Abdülmecid szultánra gyakorolt nyugati hatás és az a vágya volt, hogy európaivá váljon. Azt akarta megmutatni a világnak, hogy nyugati szemlélettel fogja irányítani az államot. A régi palotát lebontották, és az új palota építése 1842-ben kezdődött, amikor a szultán ideiglenesen a Yıldız-kúriákba költözött. Az új palotát 1856. június 7-én nyitották meg. A palota építését, amely mind belső, mind külső kialakításával meghatározta korszakát, minden alegységével együtt az örmény származású apa és fia építészek, Garabet és Nikogos Balyan vállalták, a belső dekorációt pedig a párizsi operaház dekoratőre, Ch. Séchan készítette.

Ezen a ponton turistaként érdemes megnéznie Isztambul egyik legjobb látnivalóját, a Topkapı Palotát is, hogy összehasonlíthassa a hagyományos és a modern oszmán paloták építészeti különbségeit. Az Istanbul Tourist Pass® segítségével élvezheti annak felfedezését, mennyire különbözik a Topkapı Palota a Dolmabahçe Palotától.

Lépésről lépésre napjainkig

A Dolmabahçe Palotát, amely minden terével monumentális építmény, az építésétől 1924-ig, amikor Abdülmecid Efendi kalifa elhagyta, eltelt hatvannyolc évből harmincöt éven át használták. Hat szultán és az utolsó kalifa élt itt.

A palotát, amely a Köztársaság megalapítása után a „nemzeti paloták” körébe került, az elnök nyári munkahelyeként használták. Különösen Atatürk idején főként külföldi államférfiak fogadására szolgált, és itt rendezték az Atatürk által vezetett első Nyelv- és Történelem kongresszusokat is.

A palota, amelynek nyilvánosság előtti megnyitásáról és bezárásáról hosszú ideig folyt vita, az 1984-ben megrendezett Nemzeti Paloták Szimpóziumának is témája volt. Később a munkálatokat az ott hozott döntéseknek megfelelően végezték el.

A Muayede Hall mögött Mehmed Reşad szultán korszakából származó Madárház, Madárpavilon, Madárkórház és Üvegpavilon épületcsoportját helyreállították, és visszaadták eredeti funkcióikat.

A folyosó alsó szintjét is felújították, és elsősorban madárfestményeket és fényképeket bemutató galériaként nyitották meg. Az itt található történelmi üvegházban kávézót nyitottak, és a palota ezen mellékegységeit nemzetközi kulturális központként kezdték használni.

A Dolmabahce Palota meglátogatása

Egy lenyűgöző önálló, soron kívüli Dolmabahce Palota élmény várja Önt a bérletével! Mennyi idő kell a Dolmabahce Palota meglátogatásához?  Ha ezen gondolkodik, a palota teljes felfedezéséhez 2-3 óra szükséges. Mindenképpen érdemes megnéznie a Dolmabahce Palota különböző részeit. Kezdheti a Dolmabahce Palota Háremével, és megnézheti a kék csarnokot és a rózsaszín csarnokot. Az itt található helyiségeket Hünkár irodának és magánirodának nevezik. Az a szoba, ahol Atatürk elhunyt, a különleges 71-es számú szoba. Atatürk dolgozószobáját és hálószobáját a mai napig megőrizték. Érdekes lehet az ott található karóra is. Ne hagyja el Isztambult anélkül, hogy látná azt a palotát, ahol az oszmán szultánok és a köztársasági korszak emlékei elevenednek meg. Az audioguide-ból rengeteg történelmi és építészeti információt kaphat.

Egész órákat tölthet Isztambulban, ha érdekli a történelem vagy az építészet, és más szemszögből ismerheti meg a várost a Dolmabahce Palota meglátogatásával. Mivel a Dolmabahce Palota az Oszmán Birodalom modernizációjának szimbóluma, különböző építészeti struktúrák figyelhetők meg benne.