Dolmabahçe Palota Múzeum – Sorban állás nélküli belépés audioguide-dal

Minden, amit a Dolmabahçe Palotáról tudni érdemes

A Dolmabahçe Palota történelmi és építészeti kialakítása

A lenyűgöző Dolmabahçe Palota az Oszmán Birodalom szultánjainak utolsó és valószínűleg legdrágább rezidenciája volt. 285 szobával, 44 teremmel, 68 mellékhelyiséggel és hat hammammal (török fürdővel) rendelkezik, és a Boszporusz gyönyörű partján helyezkedik el. Számos gyönyörű bútor, műalkotás és más felbecsülhetetlen értékű kincs látható itt, de az egyik leglátványosabb a 4,5 tonnás kristálycsillár, amely a Nagy Ünnepi Teremben függ. Ez a világ legnagyobb csillárja!

Észre fogja venni, hogy a Dolmabahçe Palota európaibb stílusú, mint a Topkapı Palota. A 19. században Abdülmecit szultán örmény építészeket, egy francia dekorátort és európai művészeket bízott meg egy modern palota megépítésével, amely felveheti a versenyt más európai uralkodók rezidenciáival. Az eredmény a hagyományos oszmán és a nyugat-európai stílus egyedi keveréke, amely ma is látható.

Amikor az Oszmán Birodalom véget ért és létrejött a Török Köztársaság, a palotát állami rezidenciaként használták a látogató méltóságok számára. Később Atatürk isztambuli elnöki rezidenciája lett. Ma a Dolmabahçe Palota teljesen felújítva, rendkívül népszerű múzeumként várja a látogatókat.

A Dolmabahçe Palota fontos szerepet tölt be a török történelemben, ezért Isztambul egyik legjelentősebb turisztikai látványossága. A terület, ahol a palota épült, Isztambul meghódítása előtt egy kis öböl volt, amelyet Vallicula Regii Horti-nak (a királyi kert kis völgye) neveztek. A feltételezések szerint Konstantinápoly meghódítása itt kezdődött, amikor a hajókat a Golden Hornba vontatták – ez kulcsfontosságú tényező volt II. Mehmed sikerében a város elfoglalásakor. Evliya Çelebi szerint az öböl a XVII. században épült ki. II. Oszmán uralkodása alatt (1618–1622) feltöltötték, és a partvidék új arculatot kapott.

A Dolmabahçe Palota háremrésze

A Dolmabahçe Palota háremrésze az oszmán szultán kiterjedt családjának – édesanyjának, feleségeinek, gyermekeinek, ágyasainak és más kedvenceinek – fényűző és elkülönített lakóhelye volt. A magánélet és a pompás környezet jegyében kialakított palotaszárny teljesen el volt zárva a királyi körön kívül állók elől. A hárem gazdagon díszített szobáiban arany díszítések, csillogó kristályok, finom szőnyegek és luxusbútorok láthatók, amelyek az Oszmán Birodalom gazdagságát és pompáját tükrözik. A bonyolult csempedíszítések, festett mennyezetek és a Boszporuszra nyíló panoráma még különlegesebbé teszik a háremet. Ez a rész lenyűgöző betekintést nyújt a szultán belső udvarának magánéletébe és hierarchiájába. A háremrész belépőjegye NEM része a Pass-nak!

Dolmabahce Óramúzeum és Festménymúzeum

A Dolmabahçe Palota építészete mindenkit elbűvöl, aki meglátja. Különböző részeivel és számos szobájával olyan érzést kelthet, mintha visszautazna az időben. Az egyik hely, amelyet mindenképpen érdemes meglátogatni a palotában, a Dolmabahce Óramúzeum. 2004-ben nyílt meg a Nemzeti Paloták Óragyűjteményének múzeuma a hárem kertjében található épületben. A Dolmabahce Óramúzeum Törökország egyetlen óramúzeuma. Az oszmán alkotások mellett európai műveket is megtekinthet. A 18. és 19. századból származó 71 különböző óra különösen figyelemre méltó.

A Dolmabahce Palota Festménymúzeuma az örökös lakosztályában található, és az Oszmán Birodalom történetének különböző szakaszait bemutató képeket őriz. A bejáratnál Abdülmecid szultán és Abdülaziz szultán portréi láthatók. Megtekinthetők különböző civilizációk festményei, például a párizsi Goupil Művészeti Galéria alkotásai, valamint olyan művek, amelyek az oszmán birodalombeli nyugatosodást szimbolizálják, és Isztambult ábrázoló festmények.

Egy palota, amely a nagy oszmán szultánokat fogadta

Abdülmecit volt az első uralkodó, aki a Dolmabahçe Palotában élt, és hivatalos munkáját is itt végezte. Abdülmecit után testvére, Abdülaziz lakott ebben a palotában. A Dolmabahçe Palota azért is kiemelten fontos a török nemzet számára, mert Mustafa Kemal Atatürk itt hunyt el. Egy időben Atatürk isztambuli elnöki rezidenciájaként is szolgált. A Dolmabahçe, amely kezdetben magánkertként működött, idővel különböző oszmán szultánok által épített épületekkel bővült. Az első ismert építmény II. Szelim kúriája volt. 1680-ban IV. Mehmed pavilonját később lebontották, mivel ritkán használták, és a nedvesség károsította a fa szerkezetet. A Dolmabahçe Palotában ma látható épületek közé tartozik a Harem, a Mabeyn, az Óratorony és a Dolmabahce Mecset. A palotában 285 szoba, 46 terem, 6 fürdő és 68 mellékhelyiség található, és összesen 110 ezer négyzetméteres területen épült.

1715-ben III. Ahmed rezidenciájának felújításakor további két nagy épületet építtetett I. Mahmud. 1741-ben a szultán ezeket a tereket kizárólag nyáron használta. A Dolmabahçe környéki épületek III. Oszmán idején bővültek tovább, azonban 1775-ben tűz pusztította el őket. Az épületeket III. Musztafa trónra lépése után újragondolták: a kőépítményeket kijavították, és új pavilonokat építettek hozzájuk.

Az épület egy nyári palotaként is szolgált, amelyet III. Szelim rendelt meg Melling építésztől. A felújítások és bővítések során a palota fokozatosan a kor európai építészeti szemléletének elemeit is magába foglalta. Az első szultán, aki a Dolmabahçe térségben található épületegyüttest folyamatosan kívánta használni, II. Mahmud volt. Ennek érdekében 1809-ben felújíttatta a palotát, és több bővítést is végeztek rajta, hogy megfeleljen az új igényeknek.

Nyugati neveltetéssel és szemlélettel rendelkező II. Abdülmecid apja halála után elrendelte a fa palota lebontását és a mai kőpalota felépítését. Abdülmecid közvetlenül trónra lépése után adta ki a parancsot, és az új palotát az európai uralkodói rezidenciák stílusában tervezték és díszítették, teljesen eltérő alaprajzzal és építészeti felfogással, mint a történelmi Topkapı Palota.

Ez a nyugati hatásnak és Abdülmecid szultán azon vágyának volt köszönhető, hogy Európához hasonló uralkodóként mutassa be magát. Meg akarta mutatni a világnak, hogy az államot nyugati szemlélettel irányítja. A régi palotát lebontották, és 1842-ben kezdődött meg az új építése, amikor a szultán ideiglenesen a Yıldız-kúriákba költözött. Az új palotát 1856. június 7-én nyitották meg. A korszakot meghatározó palota belső és külső kialakítását az örmény származású apa és fia, Garabet és Nikogos Balyan építészek tervezték, a belső díszítést pedig a párizsi opera dekorátora, Ch. Séchan készítette.

Ha már itt jár, turistaként érdemes felkeresnie Isztambul egyik másik kiemelkedő látnivalóját, a Topkapı Palotát is, hogy összehasonlítsa a hagyományos és a modern oszmán paloták építészeti különbségeit. A Istanbul Tourist Pass® segítségével élvezheti annak felfedezését, mennyire különbözik a Topkapı Palota a Dolmabahçe Palotától.

Lépésről lépésre napjainkig

A Dolmabahçe Palotát, ezt a monumentális épületet, a felépítésétől számított hatvannyolc évből harmincöt éven át használták, egészen addig, amíg Abdülmecid Efendi kalifa 1924-ben el nem hagyta. Hat szultán és az utolsó kalifa élt itt.

A palota a Köztársaság megalakulása után a „nemzeti paloták” közé került, és az elnök nyári munkahelyeként szolgált. Különösen Atatürk idején használták gyakran külföldi államférfiak fogadására, és itt rendezték az első Nyelv- és Történeti Kongresszusokat is Atatürk elnökletével.

A palota, amelynek nyitvatartásáról hosszú ideig viták folytak, az 1984-ben megrendezett Nemzeti Paloták Szimpóziumának egyik fő témája volt. Később a szimpózium döntései alapján kezdődtek meg a további munkálatok.

A Muayede-terem mögött található épületcsoportot – amely Madarasházból, Madárpavilonból, Madárkórházból és Üvegpavilonból áll, és Mehmed Reşad szultán idejéből származik – felújították és visszaállították eredeti funkcióját.

A folyosó alsó szintjét is felújították, és elsősorban madarakat ábrázoló festmények és fényképek galériájaként nyitották meg. A történelmi üvegházban kávézó létesült, és a palota ezen melléképületei nemzetközi kulturális központként kezdtek működni.

A Dolmabahçe Palota látogatása

Egy lenyűgöző önálló, sorban állás nélküli Dolmabahçe Palota élmény várja Önt a Pass-szal! Mennyi idő szükséges a Dolmabahçe Palota meglátogatásához? Ha ezen gondolkodik, általában 2–3 órára van szükség a palota teljes felfedezéséhez. Érdemes megnézni a Dolmabahçe Palota különböző részeit. Kezdheti például a háremmel, majd megtekintheti a kék és a rózsaszín termet. Az itt található helyiségek közé tartozik a Hünkár iroda és a magániroda. A szoba, ahol Atatürk elhunyt, a 71-es számú különleges szoba. Atatürk dolgozószobáját és hálószobáját máig megőrizték. Érdekes lehet a szobában található karóra is. Ne hagyja el Isztambult anélkül, hogy meglátogatná ezt a palotát, amely az oszmán szultánok és a köztársasági korszak emlékeit őrzi. Az audioguide segítségével rengeteg történelmi és építészeti információt tudhat meg.

Ha érdeklődik a történelem vagy az építészet iránt, akár órákat is eltölthet Isztambulban a Dolmabahçe Palota felfedezésével. Mivel a Dolmabahçe Palota az Oszmán Birodalom modernizációjának szimbóluma, látogatása során különböző építészeti stílusokkal is megismerkedhet.